Egyik nap - 2015 június 19 körül lehetett - sétáltam a Sörgyár utcán és az utolsó hónapok - évek összegzett tanulsága súlyosan, egyben esett a koponyám tetejére, talajig rántva minden ködöt és leplet: hát persze, hogy kötelességem megosztani azt, amit tudok. Hát persze, hogy régi tudásanyagot a mai viszonyokhoz passzintva tovább tudom vinni az örökségem. Hát persze, hogy ki tudok teljesedni ebben, ha mindezt megfűszerezem írással és saját fotóval. Hát persze, hogy itt az ideje felvállalnom magam és megjelennem a világban, aromástul-színestül-lelkestül. Hát így.
Azt kívánom minden olvasónak, hogy váljon tudatosan saját maga közepévé. Merjen az élete ura lenni. Legyen bátor, tudatos és ne lexikális ismereteket halmozzon, hanem kísérletezzen, törekedjen a tehetetlenségi körök elhagyására, azok helyett ahelyett aktivitásban tapasztalja meg az alternatív módszerek lehetőségeit, hogy a természet isteni kincsei által is teljesebb életet élhessen, melyben dinamikusan megtartó rettenthetetlen egyensúlya segíti.
Azt kívánom minden olvasónak, hogy váljon tudatosan saját maga közepévé. Merjen az élete ura lenni. Legyen bátor, tudatos és ne lexikális ismereteket halmozzon, hanem kísérletezzen, törekedjen a tehetetlenségi körök elhagyására, azok helyett ahelyett aktivitásban tapasztalja meg az alternatív módszerek lehetőségeit, hogy a természet isteni kincsei által is teljesebb életet élhessen, melyben dinamikusan megtartó rettenthetetlen egyensúlya segíti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése